
A szeretet mindenre meg tud tanítani.
Arra, hogy bátor legyek, odaadó, hűséges,
akadályokat legyőző, akár hős is, ha kell.
A szeretet a szabadság jegyében áll.
Senki nem mondhatja meg, kit szeressek. Még én se utasthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahová akartaom fölér - ez a lelkem olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe. A lélek itt már szabadon szárnyal, azzal és oda, akivel és ahová akar.
A szeretetnek egyetlen törvénye van. Úgy hívják: szabadság.
Amiben nincs csoda, az nem igazság. Maga az élet fölfoghatatlan csoda - s akiben nincs ámulat, az soha az isgazság közelébe nem juthat.
Ha szeretsz valakit ne szólj egy szót se.
Hallgass! S a csönbdben üzend ezt a néma zenét.
Vagy tudod mit? Ha félsz, hogy nem hall, mert még nincs hozzá füle: fütyülj neki!
Mindenkinek van egy titkos füttyjele.
Ha meghallja, talán megdobban a szíve.
Nagyon fontos tudni, hogy amikor szeretünk, nem valami új dolgot tanulunk, hanem megtaláljuk újra azt, amit elveszítettünk.
Akartam szeretni - és sikerült.
Nem az akaratom volt a lényeges, hanem a képzeletem.
A helytől elválni könnyű - az illatoktól nagyon nehéz.
......
Így vagyunk egy elmúl szerelemmel is: visszatér a boldogság szaga.
A szeretetben - mondják az angyalok - titkok nemcsak azért nem léteznek, mert nem mondjátok ki őket, hanem azért sem, mert ha valódi a szeretet, a másik akkor is tud rólatok mindent, ha sohasem mondjátok ki. Ha valóban szerttek valakit, benne jártok, érzitek, amit érez - és tudjátok róla nemcsak azt, amit valaha tett, hanem azt is, amit csak ezután fog elkövetni.
AZ ELENGEDÉS NEM KÍVÜL, HANEM BENNÜNK TÖRTÉNIK. A SAJÁT IDENTITÁSTUDATUNK VÁLTOZIK MEG. NEM ŐT ENGEDEM EL, HANEM A SZEREPEMET, MELY HOZZÁ KÖTÖTT. ÉS ABBAN A PILLANATBAN SZABADOK VAGYUNK.
szerelmes szeretet alatt olyan összetartozást értek, melyet abban a józan eszünk által lehetetlennek tartott, mégis rendíthetetlen meggyőződsben élünk, hogy örökké tart.
Sajnos csak utólag döbbenünk rá, amikor már késő, hogy ott voltunk legszerethetőbbek, ahol esendők voltunk.
CSAK HA SENKI VAGYOK, AKKOR VAGYOK VALAKI!
Lehet, hogy később kiábrándulunk, és rájövünk, hogy mégsem ő az igazi - de amíg szeretünk, addig a pár napig vagy hónapig, bizonyosak vagyunk benne, hogy "Ő az!" A szerelem élménye ezt az érzést szabadítja föl mindannyiunk lelke mélyéről: Nem vagyok többé félbetépve! Megtaláltam a lelkem másik felét!
L'amor che muove il sole e l'altre stelle. -
A szerelem mozgat napot, s minden csillagot.
"Az ember egy porszem, nem látja senki,
S e porszemnek kell mégis embernek lenni!
Ha vérzik a szíved és fájdalmad nagy
Ember légy mindig, és ember maradj!"
A megrendült ember arcán van valami őszinteség. Mintha ez lenne az igazi arcunk, a legemberibb: a síró-nevető.
AZ ÉRETT LÉLEK JELE A SÍRNI TUDÁS KÉPESSÉGE.
Önfeledt a szerelem is. Két lélek itt - ha csak átmenetileg is - úgy olvad össze, mintha sejtenék, hogy ők egyek voltak, és össze akarnának forrni ott, ahol valaha szétszakadtak.
Mindennek oka van, minden esemény mögött valamilyen lecke húzódik meg. Ám nem mindig könnyű felismerni a tanulságot.
Elmúlt a jó idő /Zorán/
RSS